Rend a lelke mindennek
De az én lelkemmel mi van?


Talán nem én vagyok az egyetlen, aki szorgosan próbálkozik a minimalista szemlélet beillesztésével az életmódjába. Talán akad közöttetek is olyan, aki átérzi ezt a "vallomást" a mellettünk elrohanó élet margóján. Talán ez segít valakinek hazatalálni. Talán túl sokszor írtam le, hogy talán.

all_time_blog_head_2.png


Először is leszögezném: a minimalizmus tök jó. A produktivitás egyenesen szuper. Olvashattatok itt már több bejegyzésen keresztül a tervezésről, szervezésről és az egyszerűségről. Mert persze rend a lelke mindennek. Kivéve, amikor kupi van. Nálam például valahogy mindig a sarokba mászik egy kupac még nem szennyes de már volt rajtam jelzőkkel felaggatott ruha. Pulcsik, cicanacik - nem bugyik!

Szóval csak hajtok gőzerővel előre, száguldok a céljaim felé. Törekszem. Ehhez mind hozzásegít a minimalista szemléletmód és az, hogy igyekszem mindent a legnagyobb rendben tartani az életem minden pontján. A lakásban, a jegyzeteim között, a gondolataimban. Persze tökéletes rend soha nem lesz sehol, mindig fel-felbukkan egy kis kupac káosz az élet valamelyik sarkában. Ezt egyetlen bullet journal, naptár se semmi nem fogja megoldani - az élet egyszerűen csak ilyen. Nem lehet 100%-ban miénk az irányítás minden felett, és ezzel nincs is semmi gond. Azért használjuk ezeket az eszközöket, hogy segítsenek a lehető leghatékonyabban élnünk az életünket. Hogy ne foglalkozzunk fölösleges dolgokkal, hogy be tudjuk lőni azt, hogy mire éri meg időt fordítani. Hogy maradjon időnk magunkra is - és ez az egyik legfontosabb dolog az életben szerintem. Ezt az időt nem kell produktívan eltöltened, semmi gond nincs akkor sem, ha nem egy kifejezetten eredményes, fejlesztő hatású hobbit választottál magadnak. Netflixet nézni tök okés. Megállni és venni egy nagy levegőt tök okés. Vagy hármat. Értékelni az apró hétköznapi dolgokat, amik mellett hajlamosak vagyunk elrohanni.

 

Éppen ezért, én időnként emlékeztetem magam, hogy repes a szívem, amikor:

• megállok megcsodálni a növényeimet - apró kis életek kicsi cserepekben, megérdemlik a figyelmet, törődést, gondoskodást
• élvezettel dőlök bele a friss ágyneművel borított ágyamba és magamba szívom a mosott ruha illatát
• mélyen belélegzem a csípős, hideg levegőt és hagyok magamnak egy percet, amelyben gyermekkoromba visszarepülve szánkózom a dombon
• a meleg beton érzése a mezítlábas talpam alatt mindig eszembe juttatja azokat a régi, nyári délutánokat a Balaton partján
• csak hallgatom a csendet, a természet hangjait, a szél susogását, az eső kopogását vagy éppen a tomboló viharra tekintek ámulattal
• lélegzem
• élek

A világ tele van csodákkal. Ne menj el mellettük!

Ölel,
L.

A bejegyzés trackback címe:

https://girlboss.blog.hu/api/trackback/id/tr9516398150

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Be Your Own #Girlboss!

Friss topikok

süti beállítások módosítása